Ugrás a tartalomra
IngyenesAudit a Drupal-oldaladrólÍrásos audit a Drupal-oldaladról, három munkanapon belül
Összes cikk

Biztonság és adatvédelem2026. júl. 30.6 perc olvasás

Az AI által generált tartalmak uniós ikonjai, és mikor van rájuk szüksége az oldaladnak

Ottilia ZsigmondTársalapító és projektvezető

Az Európai Bizottság ingyenes ikonkészletet tett közzé az AI által generált vagy módosított tartalmak jelölésére. Kicsi, egyszerű jelek, amelyeket rátehetsz egy képre, egy videóra vagy egy oldalra, és egyetlen kérdésre adnak választ az olvasónak: ember vagy gép áll a tartalom mögött?

Az ikonok az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) átláthatósági szabályaival együtt jelentek meg, amelyeket 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni. A kettőt könnyű összekeverni, ezért érdemes rögtön szétválasztani őket. Az ikonok használata önkéntes. A mögöttük álló jelölési kötelezettség nem az. Attól pedig, hogy kitettél egy ikont, még nem bizonyítottad, hogy eleget is tettél a kötelezettségnek.

A legtöbb oldaltulajdonost, akivel dolgozunk, mindez kevésbé érinti, mint ahogy a szalagcímek sugallják, és szűkebb körben, mint gondolnák. Elmondjuk, mi hogyan értelmezzük a szabályokat, és mit javaslunk átnézni.

Mik pontosan ezek az ikonok

Három van belőlük, és már a köztük lévő különbség is hasznos:

  • Alapikon azokra az esetekre, amikor az AI valahol részt vett a tartalom elkészítésében. Ehhez a saját szöveged vagy egy interaktív réteg társul, amely elmagyarázza, hogyan.
  • Teljes egészében AI által generált: olyan tartalomhoz, amelyet az elejétől a végéig egy modell hozott létre, és nincs benne ember alkotta elem.
  • Részben AI által módosított: olyasmihez, amit ember készített, és az AI később megváltoztatott.
Az uniós alapikon az AI közreműködésével készült tartalomhoz Az uniós ikon a teljes egészében AI által generált tartalomhoz Az uniós ikon a részben AI által módosított tartalomhoz
A három hivatalos ikon balról jobbra: AI közreműködésével készült, teljes egészében AI által generált, részben AI által módosított.

Mindegyik elérhető feketében és fehérben, valamint mindkét színben 50 százalékos átlátszósággal is, SVG és PNG formátumban. Ingyen letölthetők az Európai Bizottság ikonoldaláról (közvetlen letöltés: SVG-készlet, PNG-készlet), és szabadon használhatók, a forrást sem kell feltüntetni. Ez valóban hasznos: egy román és egy német oldalon ugyanúgy nézhet ki a jelölés, az olvasónak pedig elég egyszer megtanulnia, mit jelent a jel.

A Bizottság azt is leírja, milyen legyen a jelölés, ha használod. Abban a pillanatban észrevehető legyen, amikor valaki találkozik a tartalommal, ne egy lejjebb lévő képaláírásban bújjon meg. Ahol lehet, magában a tartalomban legyen, hogy megosztáskor vagy letöltéskor is megmaradjon, és ne csak a körülötte lévő oldalon szerepeljen. Tartozzon hozzá közérthető szöveg is, mert egy jel önmagában túl sokat bíz a találgatásra.

A szabály az ikonok mögött

Az AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai szerepek szerint oszlanak meg, és ez a felosztás fontos. A kötelezettségek egy része az AI-rendszereket fejlesztő cégeket terheli. Más része azt, aki a rendszerrel előállított tartalmat közzéteszi. Ha weboldalt üzemeltetsz, szinte mindig a második csoportba tartozol.

A közzétevőkre vonatkozó rész két dolgot fed le. Az első a deepfake: olyan kép, hang vagy videó, amely annyira hasonlít egy valódi személyre, helyre vagy eseményre, hogy hitelesnek tűnhet. Ha ilyet teszel közzé, ezt jelezned kell.

A második nagyobb eséllyel érint egy átlagos céges oldalt. Az AI által generált vagy módosított szöveget meg kell jelölni, ha azért teszik közzé, hogy a nyilvánosságot közérdekű kérdésekről tájékoztassa. A Bizottság ezt a kategóriát tágan értelmezi. Megnevezi a politikát és a demokratikus folyamatokat, a közigazgatást és a közszolgáltatásokat, az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést, az alapvető jogokat, a közbiztonságot, a közegészségügyet, a környezetvédelmet és a fogyasztók biztonságát. Az azóta megjelent elemzések pedig megjegyzik, hogy a foglalkoztatással, az egészséggel, a pénzügyekkel és a joggal kapcsolatos közlemények is beletartozhatnak.

Emellett az olyan AI-rendszernek, amely közvetlenül emberekkel beszélget, egyértelművé kell tennie, hogy AI, kivéve, ha ez amúgy is nyilvánvaló. Ha az elmúlt egy-két évben chatbotot tettél az oldaladra, ezzel a szabállyal érdemes összevetned.

A kivétel, amelyre a legtöbb oldal támaszkodhat

Ezt a részt mutatnánk meg mindenkinek, aki az új szabályokról olvas, és azon gondolkodik, mennyi munka vár rá.

A szöveget nem kell megjelölni, ha ember valóban felülvizsgálta, és a közzétételéért egy személy vagy egy cég szerkesztői felelősséget visel. Ennyi az egész kivétel, és a legtöbb céges weboldalnak ez a válasz. Ha a csapatod egyik tagja AI segítségével megírja egy cikk első változatát, rendesen elolvassa, ellenőrzi a tényeket és a forrásokat, majd a te neved alatt közzéteszi, akkor nem jelöletlen AI-szöveget teszel közzé, hanem a saját szövegedet.

A feltétel az, hogy a felülvizsgálat valódi legyen. Az iránymutatás kimondja: az számít, ha valaki, aki ért a témához, érdemben megvizsgálja a szöveget, és egy felületes átfutás nem ugyanez. A gyakorlati kérdés tehát valójában nem is az AI-ról szól, hanem arról, hogy a közzétételi folyamatodban van-e egy megnevezett ember, aki elolvassa, ami megjelenik, és felel is érte.

A jelölésre ott van valóban szükség, ahol a kivétel nem érvényes: ha a szöveg úgy kerül a modellből az éles oldaladra, hogy közben ember érdemben nem foglalkozott vele. Ilyenek az automatikusan előállított témaoldalak, a tömegesen generált termék- vagy helyszínleírások és az ütemezetten publikáló hírfolyamok. Ha ezek közül bármelyik érinti a fenti közérdekű témákat, ott van helye az ikonnak.

Határidők, és mennyire szilárdak

A kötelezettségeket 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni. Egyetlen szűk körű halasztás van: az e dátum előtt már forgalomban lévő AI-rendszerekre a géppel olvasható jelölés kötelezettsége csak 2026. december 2-től vonatkozik, ez azonban a rendszerek fejlesztőinek gondja, nem a közzétevőké. A szabályok alkalmazása előtt közzétett tartalmat nem kell visszamenőleg megjelölni.

A szabályok betartatása a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok feladata. Az AI Act az átláthatósági szabályok megsértéséért legfeljebb 15 millió eurós vagy az éves világpiaci forgalom 3 százalékának megfelelő bírságot tesz lehetővé, a kisebb cégeknél pedig előírja az arányosságot. A számot a teljesség kedvéért említjük, nem azért, hogy bárkit megijesszünk. Egy kis- vagy középvállalkozásnak, amely ellenőrzött tartalmat tesz közzé a saját neve alatt, itt a reális feladat a folyamat dokumentálása, nem valaminek a helyrehozása.

Létezik egy gyakorlati kódex is az AI által generált tartalmak átláthatóságáról, amelyet a szolgáltatók és a közzétevők önként aláírhatnak. Aki aláírja, annál a hatóságokkal folytatott párbeszéd arról szól majd, mennyire tartja magát a kódexhez, és ez bizonyos fokú kiszámíthatóságot ad. A kódex főleg azoknak a cégeknek szól, amelyek nagy léptékben fejlesztenek és üzemeltetnek generatív rendszereket. Érdemes tudni róla, de egy átlagos oldaltulajdonost nem biztatnánk az aláírására.

Mit javaslunk átnézni

Négy dolgot, abban a sorrendben, ahogy mi néznénk meg őket.

Hol lép be az AI a közzétételi folyamatodba. Nem az a kérdés, hogy belép-e, mert a legtöbb csapatnál valahol már igen. Az a kérdés, hogy hol. Egészen más helyzet, ha az AI egy szerkesztőségi munkafolyamaton belül segít megírni az első változatot, mint ha egy generált oldal olvasatlanul kerül ki, és a szabályok is másként kezelik a kettőt.

Ki viseli a szerkesztői felelősséget. A legjobb, ha ez egy konkrét ember, és írásban is rögzítve van. Ez az egy válasz a szöveggel kapcsolatos kérdések nagy részét eldönti, ezért érdemes világosan ki tudni mondani, nem csak feltételezni.

A chatbotod, ha van. Rendszerint elég hozzá egy rövid, jól látható sor a beszélgetés elején.

AI-képek a kampányokban. Egy egyébként átlagos marketingoldalon az emberekről vagy helyekről generált képekhez kell a legnagyobb eséllyel jelölés, és a csapatok éppen ezekről feledkeznek meg, mert a kép ártalmatlannak látszik.

Hogyan kezeljük mi ezt egy oldalon

Kiderült, hogy az általunk fejlesztett oldalakon két dolog eleve jól illeszkedik ehhez, pedig egészen más okból döntöttünk így. Kellemes meglepetés.

Az első a szerkesztőségi munkafolyamat. A Drupalban a vázlat, az ellenőrzés és a közzététel valódi állapotok, valódi jogosultságokkal, mi pedig úgy állítjuk be az oldalakat, hogy a tartalom egy ember kezén menjen át, mielőtt megjelenik. A kivétel éppen ezt a felépítést írja le. Amikor egy ügyfél azt kéri, hogy igazoljuk a folyamatát, nem egy szabályzatra mutatunk, hanem a munkafolyamatra és a változatok előzményeire, amelyekből látszik, ki mit ellenőrzött és mikor.

A második az, hogy a jelölés tartalommező, nem matrica. Ha jelezni kell az AI közreműködését, azt szívesebben építjük be a tartalommodellbe: egy mező a tartalomtípuson, amelyet egy komponens jelenít meg. Így az ikon és a szövege minden alkalommal ugyanott jelenik meg, az oldal minden nyelvén, és a tartalommal együtt jut el a hírfolyamokba és a közösségi médiában megjelenő előnézetekbe is. Ez a különbség a megbízható jelölés és az olyan között, amelyet a szerkesztőnek kell észben tartania és kézzel beillesztenie.

Ugyanezt az elvet a saját munkánkra is alkalmazzuk. Az AI segít nekünk a szövegek első változatában és a kutatásban, de minden változtatást ellenőriz egy ember, aki felel is érte. Furcsa volna, ha ezt magunktól elvárnánk, az általunk fejlesztett oldalaktól viszont nem.

A tágabb tanulság

A Bizottság anyagait végigolvasva az tűnik fel, hogy mindez jórészt technológiai kérdésnek álcázott munkafolyamat-kérdés. Az ikonok szépen megtervezett jelek, és jó, hogy az egységes piacon egységes jelek vannak. A szabály lényege azonban ennél egyszerűbbet kérdez: felel-e egy ember azért, amit az oldalad közzétesz, és meg tudod-e ezt mutatni?

Erre már 2026 augusztusa előtt is érdemes volt tudni a választ, és utána is érdemes marad. Az olvasók egyre gyakrabban gondolkodnak el azon, honnan származik egy szöveg. Ha ezt nyíltan kezeled, azzal lassan épül a bizalom, de tartósan megmarad. Ha szeretnéd megnézni, hol van jelen ma az AI a közzétételi folyamatodban, és kell-e egyáltalán valamit megjelölni, az egy rövid beszélgetés, amelyre szívesen szánunk időt.

A szerző

Ottilia Zsigmond

Társalapító és projektvezető

Digitális marketingstratéga és projektmenedzser, aki sok tapasztalatot szerzett a Drupal-projektek marketingjében, a tartalomkezelésben és az ügyfélkiszolgálásban. Hidat képez a technikai csapatok és az üzleti célok között. Folyékonyan beszél angolul, magyarul, románul és németül, így gördülékenyen működik együtt a közép- és kelet-európai ügyfelekkel.

Tetszett a cikk?

Ha ez közel áll hozzád, képzeld el, mire jutnánk együtt a Drupal oldaladon.