A saját weboldalunk két nyelven fut. Nem két külön oldalról van szó, és nem is egy elsődleges oldalról, amelyhez utólag toldottunk hozzá fordított másolatokat: egy oldal, egy tartalommodell, két nyelv, és mindkettőnek megvannak a saját URL-jei, menüi és metaadatai. Ugyanígy dolgozunk azoknak az ügyfeleinknek is, akik több piacot szolgálnak ki, és a legfontosabb, amit közben megtanultunk, az, hogy a többnyelvűség nem olyan funkció, amelyet később hozzá lehet adni. Olyan döntés, amelyet az első napon kell meghozni, a Drupal pedig az egyik legjobb ok arra, hogy ezt a döntést nyugodt szívvel meghozd.
A többnyelvűséget a Drupalban nem egy bővítmény adja, hanem a core része. A tartalom, a konfiguráció, a menük, az URL-útvonalak és a felület szövegei mind alapból fordíthatók. Egy jól megtervezett Drupal-oldalon ezért a fordítás nem utólag jut valakinek az eszébe, és nem is exportálásból meg importálásból álló szertartás. A mindennapi szerkesztőségi munka része, vagyis pontosan ott van, ahol lennie kell.
Elmondjuk, hogyan építjük ezt fel a gyakorlatban, és mit mondunk el minden szerkesztőcsapatnak, amely aztán nap mint nap ezzel dolgozik majd.
Egy oldal, egy tartalommodell
A másik megközelítés, a nyelvenként külön weboldal, addig tűnik egyszerűnek, amíg üzemeltetni nem kell. Minden frissítést kétszer vagy négyszer kell elvégezni. Minden dizájnváltozást meg kell ismételni. A tartalom szétcsúszik: az egyik piacon már kint van az új szolgáltatásoldal, a másikon még a tavalyi látható. A statisztikák széttöredeznek, minden oldalnak külön, a többitől független kimutatása lesz. A másolatok pedig óhatatlanul eltávolodnak egymástól, mert több weboldalt kézzel egyformán tartani olyan nyűg, amely mindig alulmarad a határidővel szemben.
Ha egyetlen oldal van, akkor tartalommodellből és kódbázisból is egy van, a nyelv pedig a tartalom tulajdonsága lesz, nem az oldal egy másolata. Egy cikk egyszer létezik, és hozzá kapcsolódnak a fordításai. Ha változik a dizájn, minden piacon ugyanazon a napon változik. Ha egy tartalomtípus új mezőt kap, azt minden nyelv egyszerre kapja meg. A szerkezeti munkát egyszer kell elvégezni, és minden nyelv osztozik rajta. Nyelvenként csak a szavak különböznek, és ez így van rendjén, hiszen valóban csak a szavak mások.
Az első naptól megtervezve
Az első nap azért számít, mert a többnyelvűség legfontosabb döntései a tartalommodellről szólnak. Minden tartalomtípus minden mezőjénél feltesszük ugyanazt a kérdést: ezt fordítani kell, vagy közös? Egy termékfotó általában közös minden nyelven, egy olyan kép viszont, amelybe szöveget szerkesztettek, már nem az. Az ár közös, az ügyfélvélemény fordítandó, egy letölthető prospektus pedig bármelyik lehet. Ha ezeket a döntéseket már az elején jól hozzuk meg, az gyorsan megvan. Ha viszont később kell megváltoztatni őket, amikor a tartalom már több nyelven létezik, az gondos migrációs munkát jelent.
Az előre tervezés azért is jó, mert a költségek később sem okoznak meglepetést. Ha egy oldal egy nyelvre készül, és csak később alakítják át, az átalakítás mindenhez hozzányúl: a sablonokhoz, amelyek egyetlen nyelvvel számoltak, a kódba égetett szövegekhez, a kézzel összerakott menükhöz. Ha viszont a többnyelvűség kezdettől a Drupal-fejlesztés része, egy új nyelv hozzáadása később főleg tartalmi feladat, vagyis fordítás, nem pedig fejlesztési projekt. Teljesen észszerű többnyelvű alapokon egyetlen nyelvvel elindulni, és a másodikat akkor bekapcsolni, amikor a cég készen áll rá, anélkül, hogy bármit újra kellene építeni. Az alapnak mindegy, hány nyelv aktív. Csak az számít, hogy a lehetőséget beleterveztük-e.
Minden nyelv egyenrangú
Egy lefordított weboldal csak akkor kelt bizalmat, ha teljes. Ehhez az kell, hogy az URL-ek is az adott nyelven legyenek, ne angol útvonal álljon egy más nyelvű szöveg fölött. Az kell, hogy az oldalcímek, a metaleírások és a közösségi megosztás metaadatai nyelvenként le legyenek fordítva, mert így indexelik rendesen a keresők az egyes piacokon, és így néznek ki jól a megosztott linkek. Az kell, hogy a menük elemei, sorrendje, sőt akár a szerkezete is eltérhessen nyelvenként, ha a piacok ezt kívánják. És az kell, hogy a nyelvváltó ugyanannak az oldalnak a másik nyelvű változatára vigye a látogatót, ne vissza a kezdőlapra. A médiára ugyanez a szabály érvényes: a képaláírások, a helyettesítő szövegek és a csatolt dokumentumok mindenhol fordíthatók, ahol a piac megkívánja.
Itt a keresők is a közönség részei. Egy lap minden nyelvi változata jelzi magáról, milyen nyelvű, és melyek a többi nyelvű megfelelői, így minden piacon az a változat jelenik meg a találatok között, amelyet annak a piacnak írtak. A többnyelvű SEO nem külön szakterület, amelyet a végén kell még rátenni az oldalra. Magától adódik, ha minden nyelvet kezdettől az oldal teljes értékű részeként kezelünk.
Fordítás a mindennapi szerkesztőségi munka részeként
Azt, hogy egy többnyelvű oldal többnyelvű marad-e, a munkafolyamat dönti el. Ha a fordításhoz táblázatokat kell exportálni, e-mailben körbeküldeni, majd az eredményt visszamásolni, akkor a fordítások le fognak maradni, a másodlagos nyelvekkel pedig lassan senki sem törődik majd. Abban a rendszerben, amelyet mi építünk, a fordítás ott van a szerkesztés mellett: a szerkesztő bármelyik tartalomnál látja, mely nyelveken létezik, és mely fordítások hiányoznak vagy avultak el, a fordításhoz pedig elég átkattintania egy fülre, ahol a forrásszöveg ott áll a kitöltendő mezők mellett.
Az egészben ez a láthatóság a legfontosabb, még ha nem is feltűnő. Amikor egy szerkesztő frissíti az eredeti oldalt, a rendszer tudja, hogy a többi nyelvi változat lemaradt, és ez az állapot látszik is, nem csak néhány kolléga fejében van meg. A közzététel is nyelvenként működik, így az egyik fordítás várhat az ellenőrzésre, miközben az eredeti már megjelent. Mindehhez nem kell hősies erőfeszítés a csapattól. Az kell hozzá, hogy az oldalt olyan valaki állítsa be, aki eleve számolt azzal, hogy fordítani minden héten kell majd, nem csak egyszer, az induláskor.
Mit érdemes lefordítani, és mit nem
A gyakorlati tanács, amelyet minden szerkesztőcsapatnak elmondunk, így szól: nem mindent kell lefordítani, hanem tudatosan kell fordítani. A legfontosabb oldalakat, a szolgáltatásokat, a termékeket és mindazt, amit egy vevő a döntése előtt elolvas, mindig le kell fordítani, és ezeket ember írja, vagy legalább ember nézze át, mert ezek az oldalak a te hangodon szólnak. A rövid életű híreket gyakran elég azokon a nyelveken közzétenni, ahol az a hír számít. A jogi oldalakat gondosan kell lefordítani és rendesen át kell nézni, soha nem szabad gépi fordítással letudni, aztán megfeledkezni róluk. A belső vagy szűk közönségnek szóló tartalom pedig szándékosan is létezhet egyetlen nyelven, ahelyett, hogy négy nyelven létezne gyenge változatban.
Egy részben lefordított weboldallal nincs baj. Azzal van baj, ha véletlenül lett részben lefordítva, és a látogatók találomra botlanak hiányzó oldalakba. A különbség nem a költségvetésen múlik. Azon múlik, hogy a döntés tudatosan, tartalomtípusonként születik-e meg, és van-e olyan munkafolyamat, amely egy pillantásra megmutatja, hol tartanak a fordítások.
Hogyan működik ez a mindennapokban
A saját kétnyelvű weboldalunkat kis csapattal tartjuk karban, és ettől hitelesek a fenti tanácsok: minden munkafolyamatot, amelyet ajánlunk, magunk is használunk, hétről hétre. A minta, amelytől ez hosszú távon is fenntartható, mindig ugyanaz. Egyetlen oldal van. A fordításról szóló döntések egyszer születnek meg, a tartalommodellben. Az állapotot a szerkesztők mindig látják. Egy új nyelvhez szavak kellenek, nem új infrastruktúra. Az így felépített többnyelvű oldal nem megsokszorozott munka. Egyetlen weboldal, amely minden piacodhoz a saját nyelvén szól, és ma is ez az egyik legkézzelfoghatóbb módja annak, hogy egy cég megmutassa: komolyan gondolja a jelenlétét az adott piacon.
